Néhány évvel ezelőtt Antwerpenben jártunk. Épp egy szombati napon, amikor nagy piac volt, nem is akármilyen. Ugyanis itt mindent meg lehet kóstolni mielőtt megveszed. Ezt egyébként Katitól, egy Antwerpenben élő magyar lánytól tudtuk meg, akivel együtt utaztunk a vonaton. Egy óra alatt – míg a vonat Antwerpenbe ért – olyan sok érdekességet (no meg fontos infót) tudtunk meg tőle, amit nem lehet az útikönyvekből kiolvasni. Ezúton is köszönet érte!
A piacnak a Theaterplein ad otthont. Van itt minden, mi szem-szájnak ingere.
Tavaszi virágok, egzotikus gyümölcsök, isteni finom, édes mandarinok, mini banánok, kandírozott gyümölcsök kagylók, osztrigák, zöldségek, fűszerek, bogyók, magvak, kolbászok, sajtok, és az elmaradhatatlan pesztók elképesztő választékban. Hihetetlen mennyiségben és persze minőségben.
Olajbogyóból pl. legalább 20 féle különböző fajtájú és ízesítésű, a fokhagymás zöld fűszerestől az aszalt vörösborosig, pesztóból meg szinte megszámlálhatatlan a kínálat. (Én 28-ig tudtam követni.)
Itt kóstoltam életemben először kenguru kolbászt, meg kell hagyni, nagyon finom!
Szóval, ez egy csodás látvány, ínyenc falatokkal, nem szabad kihagyni!!! A pultok előtt egy hatalmas kosár tele összedarabolt kenyérrel, ami a kóstoláshoz kell.
A kínáló asztalok körül helyiek, turisták, és gyerekek tobzódnak, igazán érdekes látvány. Mondanom sem kell, a nagy kosár egy óra alatt teljesen kiürült, természetesen újratöltötték.
Mi magyarok ezt elképzelni sem tudjuk, hogy itt a kóstolásnak milyen kultúrája van. Először félve nyúltunk a kínálathoz, mintha ez nem volna természetes, merthogy ez nem illik.Talán észre is vette az egyik arab kereskedő, mert egyszer csak felkapott egy darab kenyeret, belemártotta a pesztóba és felém nyújtotta. Mosolygott és még mondott hozzá valamit, aztán kínálta a következőt.
Miután jól megreggeliztünk, vásároltunk néhány félét a legjobb pesztókból (némi frusztrációval,mert még így sem biztos, hogy a legfinomabbakat sikerült kihorgászni az elképesztő kínálatból, hiszen volt még jó pár, amit nem tudtunk megkóstolni, de íme néhány fantasztikusan jó tipp: avokádókrém, tormás céklakrém, házi mustár, bazsalikomos pesztó extra parmezánnal, szárított paradicsom fekete olivával, és még sokan mások)!
Mese nincs, újra el kell látogatni Antwerpenbe!
A következő napon keresztül-kasul bejártuk a történelmi belvárost, a gyémántnegyedet, a kikötőt, a gyönyörű paloták, templomok, mind lenyűgöző építészeti alkotások. Mindezt még madártávlatból issikerült megnézni a központi pályaudvar előtt felállított óriáskerékről, miután Orsika leküzdötte azt a fránya tériszonyát, ami időnként rátör ilyen helyzetekben. Megéri a látvány, mindössze 5 Euróért!
……és itt a magasban
……hát nem olyan jó!
…még fél perc
…és vége!!!
Sétáltunk a legnagyobb bevásárló utcán, a Meir-en, Mondják, hogy Antwerpen a divat fővárosa, s ha még nem vettél az idén csizmát, akkor ott fogsz, és ha már vettél, majd fogsz venni még egyet. Hát ezt mi csak pénzszűke miatt nem tettük meg, de vérzett a szívünk.
…magányos utcazenészek
Van egy másik próbatétel, miszerint itt ezer százalék, hogy miután megkóstoltad, meg fogod szeretni a sört. Na, majd csak figyeljetek, mi aztán nem leszünk sörivók! Orsi pl. életében nem itta meg a sört, én meg ha tehetem, elkerülöm! Na jó, azért egy Kriek Cherry-t majd holnap megkóstolunk! Még aznap a tavaszi napsütésben egy söröző teraszán ülve hideg meggysör mellett megállapítottuk, hogy ez egy csodás nap és Antwerpen nagyon klassz hely.
És mi nagyon-nagyon szeretjük a sört!
Másnap elvonatoztunk Brugge-be. Igazi ékszerdoboz tárult elénk.
Szűk, macskaköves utcácskák, jellegzetes házak kovácsoltvas cégérrel, apró üzletek, templomok. Egyik legszebb meseváros Belgiumban.
A Grote Markt, a városka főtere a színes tulipánokkal egy igazi gyöngyszem, az egész együtt olyan, mint egy mesekönyv. Erre mondják, hogy ezt nem szabad kihagyni,
ezt látni kell, mert csodaszép!
És a sör itt is nagyon finom!
Hát így esett, hogy két év múlva ismét Belgiumba tévedtünk… Most adtunk egy esélyt Brüsszelnek is. Nem bántuk meg.
Két év múlva..
- nap Brüsszel
Reggel 6-kor indult a gép, 7,40-kor landolt. 9-kor már a Wizz air transzferrel Brüsszelben voltunk. A Grand Place a városháza díszes épületeivel magával ragadó!
Működik itt egy élő webkamera, a megbeszélt időpontban integettünk az otthoniaknak! Nehéz továbbállni, különösen akkor, ha tudod, hogy a kislányod otthon a számítógép előtt látja, milyen hevesen integetsz, és dobálod a puszikat. Hogy a járókelők mit gondoltak a téren, azt nem részletezem. Ezt már egy ideje több-kevesebb sikerrel műveljük, nagyon klassz érzés ez a virtuális kapcsolat!
Szóval továbbállunk, mert van még más látnivaló is. A pisilő kisfiú (Manneken Pis) egy miniatűrnek tűnik ( 58cm), ezért különösképpen bájos. Most épp egy focista mezben díszeleg, de ezt naponta változtatják.
Óriás változata a környező csokiboltokban látható.
Itt nagyom finom waffelt sütnek, vastag, ropogós, belül mégis isteni puha! És mellékesen kifejezetten olcsó, csupán 1 €, ami itt Belgiumban ritkaság!
A turisták mégis elcsábulnak a tejszínhabos, epres, csokis csodák látványától, ezért pénztárcát nem kímélve kiadnak érte 5,50-et, de aztán megfogadják, hogy ezentúl csakis natúr waffelt fognak kérni.
Nem kell rá tejszínhab, csak úgy feltét nélkül, hogy érezd az ízét! Remek!
Aztán később csokiba mártott eperért még benézhetsz a szomszédba!
A Galéria Royales Saint Hubert csarnokában elit üzletek, csokiboltokkal, néhány kávézóval fűszerezve kellemes időtöltés a helyiek körében.
A galériából jobbra a Rue Gréty-n jó néhány kiülős éttermet találunk, ahol erősen invitálják a turistákat egy ebédre. A menü választékos, 10 euróért jól lehet lakni és még sör vagy bor is jár hozzá.
Van itt egy kis zsákutca,( Impasse de la Fidélité) ahol megtaláljuk a pisilő kislányt (Jeanneke-Pis).
Fricska a művészetnek. Érdemes megnézni, jót derültünk rajta. Aranyos.
Ugyanitt található a város legjobb sörözője, a Delirium Cafe. Talán sokan ismerik a rózsaszín elefántos cégtáblát. Messze földről híres a csapolt söreik választéka.
Megjegyzem, én nem szeretem a sört, itthon egyáltalán nem iszom, inkább boros vagyok. Ezért nem hittem, hogy nagy élvezet lesz számomra a sörözés Belgiumban. De íme, soha ne tegyünk előre könnyelmű kijelentéseket, főleg ne ítélkezzünk, amíg valamit ki nem próbáltunk!
Vannak itt fincsi gyümölcsös sörök, meggyes, málnás, őszibarackos, almás, ananászos, kókuszos, grapefruitos, mind nagyon-nagyon finomak. A Delirium Red Cherry (8%-os) és a Pink Killer (ez a grapefruitos isteni, 5,4%), no meg a Floris Pomme (üdítő 3,6% alma) fantasztikusak!
És hát ennyi fért bele a kóstolásba, mert azért elég ütősek a 8- 12%-osak. (Delirium tremens,Rader Ambree, Guillotine Bitter és társai)
A hely nagyon hangulatos, régi sörfőzőből felhasznált berendezéssel, szinte az összes fellelhető belga sör cégére megtalálható falakon és a plafonon.
Itt több, mint 2000 féle sörből válogathatsz. “Hihetetlen, de élmény!” És ehhez még hozzájárult a pultos fiú, aki elkápráztatott bennünket zsonglőrmutatványával! Érti a dolgát, nem igaz?
Halk jazz zene szól, igazi élvezet. Nem jó innen elmenni! No, de muszáj!
A galérián keresztül juthatunk a központi pályaudvarhoz, majd pár lépés felfelé egy dombra, a legszebb kilátást nyújtó Mont des Arts-ra, ahonnan szép időben remek fotókat készíthetünk Brüsszelről.
Innen már látható a Királyi Palota.
Majd a parkon keresztül sétálva kb. 800 m az Európai Unió épületegyüttese. Megnéztük a Parlamentáriumot, amely ingyenesen látogatható. Érdemes itt eltölteni 1 órát, nagyon széleskörű információkat ad az Unió és a Parlament működéséről.(Magyar nyelvű audio-guide is van.)
Innen 200 méterre található a Brüsszeli Természettudományi Múzeum, ha már itt vagyunk, “Ne hagyjuk ki!”-felkiáltással megnéztük.
Van itt 4 emelet, egy kicsit kaotikus, rengeteg dinoszaurusz csontváz. Szép gyűjtemény, de mi már nagyon fáradtak voltunk és 7-kor indult a vonatunk Antwerpenbe. Utazáshoz egy fontos infó:hétvégén (péntek 19 órától) a vonatokon Belgiumban 50%-os kedvezménnyel lehet utazni az interneten vásárolt jeggyel. Menetrend és árak itt találhatók.
9-kor már az Antwerpen City Center hotelben, a világ legkényelmesebb ágyában az igazak álmát aludtuk.
- nap Antwerpen
Szombat lévén biztos program a piac. Minden ugyanúgy történt, mint 2 évvel ezelőtt, még az árusokat is megismertem. Jó érzés volt. Az egyik asztalon fekete gyászkeretben egy kép, 62 éves férfi, gyászjelentés, virágcsokor. Őrá nem emlékszem, de a közösségnek bizonyosan nagyon hiányzik. Gyűlik az asztalon a sok virág. Rossz érzés volt. Végigjártuk a sorokat, semmi sem változott.
Ugyanúgy kipakolták a kóstolókat, a kenyérrel telt kosarakat. Sikerült újabb pesztókat kipróbálni, de a kedvencem továbbra is az extra parmezános bazsalikomos.
Az olasz pennék, raviolik, mindenfélével töltött száraz tészták, több színben és ízben sorakoztak egy asztalon. Csak az a baj, hogy nem vásárolhattam egyikből sem, a kézipoggyász már tele van csokival!
Rengeteg kagyló, osztriga, mindenféle tengeri herkentyű volt kirakva, sült hal illata terjengett a levegőben. Ínycsiklandozó!
Többször megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy kipróbálom az osztrigát. Most itt az alkalom,frissen gusztusosan, citrommal. Méghozzá pezsgővel! Hát nem sikerült! Nem volt hozzá bátorságom. Talán majd legközelebb. Tehát nyomós okom van rá, hogy újra szervezzünk egy antwerpeni kirándulást!
Végigsétáltunk a Meir-en, ami épp olyan, mint a budapesti Váci utca. Itt is gyönyörű épületek sorakoznak drága üzletekkel.
…a fiú még mindig zenél, de már nem egyedül!
A központi pályaudvar kívül-belül a legszebb, amit valaha láttunk.
A Miasszonyunk templom, Notre Dame vagy, ahogy ők mondják: Onze-Lieve-Vrouwekerk a Groenplaats-on csodaszép!
A Grote Markt-on a Városháza emelkedik ki szépségével. Középen a város nevének keletkezésére emlékeztető követ hajító szobor, a Silvius Brabo-szökőkút. (Hand Werfen=kéz dobás)
Márc.21-én tartják a termékenységnek és a tavasz kezdetének ünnepét. Akik ezen a napon házasodnak össze, részt vesznek egy hagyományőrző mulatságon. Az asszonyok népviseletben jönnek nagy kosárral, amely tele van fekete kagylóval.
A fiatalok körbetáncolják az ifjú párt, a város öreg matrózai énekelnek, tangóharmonikáznak. A jó hangulat biztosított, a hideg ellenére (épp havazásra váltott a szemerkélő eső) sokáig maradtunk.
Szegény menyasszony és a násznép is nagyon fázott! Nem túl jó tavaszkezdetnek a hóesés! Minden esetre megható jelenet volt, az ifjú ara nagyon sírt. Zokogott és vacogott.
Örültem, hogy részesei lehettünk egy városi rendezvénynek, egy esküvőnek s a hagyománynak. Úgy tűnt, épp most Andersen figurái elevenednek meg és lépnek ki egy mesekönyv lapjaiból.
Este megint elsétátunk a Grote Markt-ra. Azt gondolom, minden város más arcát mutatja nappal és mást éjjel. Csodaszép képeket készítettünk. A hideg ellenére nagyon sok ember volt az utcákon. Mit számít a zord idő, ha van a sarkon egy jó kis söröző, ahol meg lehet melegedni?
A mi kocsmánk a Groenplaats 15. szám alatt a sarkon volt. A neve Cafe’t Bolleke. Úgy választottunk, hogy élvezhessük a szép kilátást az Onze-Lieve-Vrouwekerk-re.
A templom az esti hidegben meleg, aranysárga fényben tündökölt. A sörözőben minden asztalon gyertya, halk zene, igazi romantikus hely.
Igencsak gyatra angol tudással próbáltam előadni a kívánságunkat, mely szerint egy könnyű gyümölcsös és egy komolyabb erősebb sörre vágyunk. Jól esett, hogy ennek ellenére a lány a pult mögött nagyon kedves, türelmes és maximálisan segítőkész volt.
A sör itt is remek volt. Annyira, hogy még egyet kértünk. Ekkor jött az este meglepetése: kiderült, hogy Zsófi, aki a kocsmában dolgozik, éppen földink, 30 éves, alig több, mint egy éve él Antwerpenben és már perfekt beszél flamandul.
Szóval, a Cafe’t Bolleke a legjobb kocsma Antwerpenben.
Jó sör van és klassz csaj van a pult mögött!!!!!
- nap ismét Brüsszel
Miután Antwerpenben reggelizőhelyet kerestünk, kiderült, hogy vasárnap is ugyanolyan piac van, mint szombaton.
Ismét végigjártuk a kínálatot, közben megvettük a vásárfiát. A kolbászokból 4-5 félét válogattunk, igazi házi, ízletes csemege.
Kóstolás után már nem kellett reggeliznünk. Elvonatoztunk Brüsszelbe, hogy még utoljára igyunk egy-két meggyes csodát!
A központi pályaudvar közelében van egy söröző, amit szintén érdemes felkeresni. A galéria kijáratánál található jobbra: Á la MortSubite.
Gyönyörű épület, belül is nagyon szép, gazdagon díszített. 1911-ben építtette egy bankár, aki rájött, hogy az ügyfeleket szórakoztatni kell, amíg várnak a váltóikra.
A ház saját sörét, a Mort Subite Kriek-t
választottuk.Aztán elindultunk a Brüsszel Midi Pályaudvar felé. Ezen a napon kicsit jobb idő lett, napsütés is volt, így a séta sokkal kellemesebbre sikerült.
A pisilő kisfiúnál még megálltunk, mára levetkőztették, tündökölhetett meztelen valójában.
A ruhákat előre meghatározott „menetrend” szerint cserélik, amelyet a Manneken Pis barátai nevű nonprofit szervezet állít össze. Az öltöztetési ceremóniát gyakran rézfúvós zenekar kíséri. Amikor az öltöztetés befejeztével újraindítják a vizet, előfordul, hogy a nagy nyomás miatt a vízsugár messzebbre visz és a közel állókat lespricceli, a közönség általános derültségére.
Még egy waffel, sőt kettő, de szigorúan natúr! Amúgy az íze a mi kürtős kalácsunkhoz hasonlít. Becsomagolva 4 db az otthoniaknak. Biztosan örülni fognak neki!
20 perc séta és már a Midinél vagyunk. Még egy meglepi: a pályaudvar mellett szintén van egy piac vasárnaponként.
Mi már csak a romokat láttuk, rengeteg szemét, zölsdég-gyümölcs maradék, hajléktalanok és szemetes autók takarítanak. Pár óra múlva nyoma sem marad.
Transzfer a reptérre, 19,30-kor felszállt a gépünk.
Sokan azt mondják, Brüsszel nem tartogat túl sok látnivalót. Ezt lehet vitatni, de egy dolog biztos, minden percét élveztük és nem fogjuk elfelejteni egyhamar. És ott van még Gent. Vajon ott is ugyanolyan finom a sör és a csoki?
